Idén is folytatódik nagy sikerű "EZ+AZ a nagyvilágból" elnevezésű műveltségi vetélkedőnk!
Minden játékos kedvű olvasót szeretettel várunk!
🇭🇺 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA 🇭🇺
Január 22-e 1989 óta ünnepelt emléknapunk, ugyanis ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, Csekén.
Nemzeti Himnuszunk tiszteletére szobrot állítottak, melyet 2006. május 7-én avattak fel. A szobor Budakeszin található a Szarvas téren.
Az alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség díjas képzőművész készítette, Nagy Attila Gábor tervezte, harangjait pedig a RANCZ Első Magyar Toronyóragyár Kft. öntötte.
A szobor süttői mészkőből, márványból és bronzból készült, 9 méter hosszú, négy és fél méter magas. Két szélső boltív tartó oszlopára ősi, székely őrmotívumot véstek, hogy őrt álljanak a Himnusz, a magyarság védelmére.
A kompozíció a magyarság pogány és keresztény hagyományainak szimbólumait jeleníti meg. A középen látható Istenalak a Magyarországot jelképező ősi hármas halmon áll, körülötte a Himnusz sorai olvashatóak az évszakokat ábrázoló motívumokkal tagolva. A formát 7 galamb zárja le, a két szélső galamb szárnyával felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a magyar korona keresztjét tartja.
A szobor hátsó felén lévő csonka körön a magyar nemzetet jelképező kézlenyomatok láthatóak. A hiányzó cikkelynél két kar tartja össze a kört. A jobb karon koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható. Ezt a kompozíciót a tápiószentmártoni aranyszarvas tartja.
Harangjai először 2006-os felavatásakor szólaltak meg. Átadása óta minden nap déli 12 órakor megszólalnak, illetve minden nemzeti ünnepnapunkon és Szilveszter éjfélkor felcsendül a himnuszunk harangjátékként.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)